Szervezeti adatok, jogállás, létszám

Az NSZKK alapadatai

Megnevezés: Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet
Rövidített neve: NSZKK
Idegen nyelvű megnevezés: Hungarian Institute for Forensic Sciences
Rövidített idegen neve: HIFS

Az NSZKK jogelődjei

Az NSZKK két szakértői intézmény – a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet és az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek összeolvadásával jött létre. Az NSZKK szervezetére vonatkozó koncepció ötvözni szándékozott az egykori ISZKI területi (központi törzs és 9 intézet) és a BSZKI szakértő szakmai alapú működtetése során kialakított két eltérő vezetés-irányítási rendszer előnyeit.

Jelenleg a budapesti székhelyű központi intézeteken túl az NSZKK-hoz tartozik – országos lefedettséget biztosítva – 11 területi intézet, amelynek szakértői a szakterületük szerinti központi intézet szakirányítása alatt állnak.

A jogelőd intézetek alapításának éve:

  • Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, 1961
  • Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézetek Hivatala, 1992
  • Budapest Műszaki- Könyv és Adószakértői Intézet, 1965
  • Budapesti Orvosszakértői Intézet, 1964
  • Debreceni Intézet, 1986
  • Győri Intézet, 1977
  • Kaposvári Intézet, 1976
  • Kecskeméti Intézet, 1977
  • Miskolci Intézet, 1972
  • Országos Toxikológiai Intézet, 1872
  • Szegedi Intézet, 1981
  • Szolnoki Intézet, 1980
  • Szombathelyi Intézet, 2001
  • Veszprémi Intézet, 1977

A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet A-209/1/2016. számú megszüntető okiratát belügyminiszter úr 2016. december 22-én írta alá.
Az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek IX-09/63/1/2016. számú megszüntető okiratát igazságügyi miniszter úr 2016. december 27-én írta alá.

Az NSZKK jogállása, irányítása

2016. november 18-án kihirdetésre került a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról szóló 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet).
Az NSZKK a Kormány által alapított központi költségvetési szerv, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó egyéb igazságügyi szerv.

Az NSZKK-t főigazgató vezeti, tevékenységét az általános igazságügyi szakértői főigazgató-helyettes, a bűnügyi igazságügyi szakértői főigazgató-helyettes és a gazdasági főigazgató-helyettes segíti. Az NSZKK állományába tartozó alkalmazottak felett a munkáltatói jogköröket az Iasz-ban foglalt kivételekkel, valamint a gazdasági főigazgató-helyettes kinevezése/megbízása felmentése/megbízás visszavonása eseteitől eltekintve az NSZKK főigazgatója gyakorolja.

Az NSZKK-t – az Iasz-ban és az alapító Korm. rendeletben meghatározott kivételekkel – a belügyminiszter irányítja. A belügyminiszter a Korm. rendelet alapján az NSZKK igazságügyi szakágának törvényességi ellenőrzését az igazságügyi miniszterrel bevonásával gyakorolja, az NSZKK szervezeti és működési szabályzatát az igazságügyi miniszter egyetértésével hagyja jóvá.
Az országos rendőrfőkapitány gyakorolja az NSZKK irányításával összefüggő egyes hatásköröket, így:

  • az igazságügyi miniszter véleményének kikérésével az NSZKK gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása;
  • az igazságügyi szakág tekintetében az igazságügyi miniszter bevonásával, egyébként önállóan az NSZKK tevékenységének szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése;
  • jogszabályban meghatározott esetekben az NSZKK döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása;
  • egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésre vagy mulasztás pótlásra;
  • az igazságügyi szakág tekintetében az igazságügyi miniszter bevonásával, egyébként önállóan jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés;
  • valamint az NSZKK vezetőjével kapcsolatos – más személy hatáskörébe nem tartozó – munkáltatói jogkörök gyakorlása.

Az országos rendőrfőkapitány mindezek mellett közreműködik a belügyminiszterrel az NSZKK bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodása rendszeres figyelemmel kísérésében, a költségvetés tervezésében.

Az NSZKK tevékenysége

Az NSZKK alaptevékenységeként ellátja az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenységet, valamint az ahhoz kapcsolódó igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi és nyilvántartási feladatokat.

Az NSZKK állami feladatként ellátott alaptevékenysége, rendeltetése olyan ügyekben történő hatósági kirendelés teljesítése, amelyben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a bizonyítási eljárás hivatalból történő lefolytatását. Az NSZKK emellett megbízás alapján is készít igazságügyi szakértői véleményeket. Az igazságügyi szakértői tevékenység 10 központi és 11 területi intézetben zajlik, e szervezetrendszer keretén belül kábítószervizsgáló laboratóriumi hálózat (Budapest, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged és Veszprém) és véralkohol laboratóriumi hálózat (Budapest, Miskolc, Győr, Szolnok és Veszprém) is működik.

Az NSZKK igazságügyi szakértői összesen 70, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: kompetenciarendelet) szerinti kompetencia területen látják el tevékenységüket. Az NSZKK szakterületei (a kompetenciarendelet mellékleteinek számát és a terület sorszámát is megjelölve):

  • 1/5. személy- és vagyonvédelem
  • 2/4. baleseti sebészet (traumatológia) és ortopédia
  • 2/5. belgyógyászat
  • 2/8. egészségbiztosítás
  • 2/13. igazságügyi genetika
  • 2/17. igazságügyi orvostan
  • 2/18. igazságügyi pszichiátria
  • 2/21. klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológia
  • 2/26. patológia
  • 2/30. sebészet
  • 2/36. igazságügyi toxikológia
  • 2/37. transzfuziológia
  • 4/6. élelmiszer-biztonság és élelmiszer-minőségügy
  • 4/19. mezőgazdasági és élelmiszeripari gépesítés
  • 5A/21. gépjármű-közlekedési műszaki (javítás, karbantartás, járműértékelés)
  • 5A/23. közúti szállítás, fuvarozás
  • 5A/24. közúti járművizsgálat
  • 5A/25. közúti járműtervezés műszaki
  • 5A/26. közúti közlekedésbiztonsági műszaki (balesetelemzés)
  • 5A/28. mobil rakodógép, rakodásgépesítés
  • 5A/42. városi közlekedés, forgalomtechnika és forgalomszervezés
  • 5A/44. útépítő gépek technológiai tervezése, fenntartása és üzemeltetése
  • 5B/2. bányászati, építőipari gépgyártás
  • 5B/5. élelmiszer, dohányipari gépgyártás
  • 5B/7. gumi és műanyag termékek gyártása
  • 5B/10. háztartási készülék gyártás
  • 5B/16. közúti gépjárművek és egyéb közúti járművek gyártása
  • 5B/19. mezőgazdasági gépgyártás
  • 5B/22. papíripari és nyomdaipari gépgyártás
  • 5B/24. szerszámgépgyártás
  • 5B/30. vegyészet (kivéve toxikológia)
  • 6A/1. informatikai berendezések, számítógépek, perifériák és helyi hálózatok (hardver)
  • 6A/2. informatikai biztonság
  • 6A/3. informatikai rendszerek tervezése, szervezése
  • 6A/4. stúdiótechnika, multimédia területtel összefüggő informatikai tevékenység
  • 6A/6. szoftverek
  • 6B/2. elektronikus hírközléssel összefüggő méréstechnika
  • 6B/3. műsorszolgáltatással összefüggő elektronikus hírközlési tevékenység
  • 6B/4. vezetékes elektronikus hírközlés
  • 6B/5. vezeték nélküli elektronikus hírközlés
  • 6B/6. digitális műsorterjesztés
  • 10/1. adó- és járulék
  • 10/2. biztosítás
  • 10/4. könyvszakértés
  • 10/5. pénzpiac
  • 10/6. tőkepiac
  • 11B/2. építési beruházás
  • 11B/3. építési szakipar
  • 11B/4. építési szerelőipar
  • 11B/5. építészet
  • 11B/7. építőanyag-ipar
  • 11B/8. épületenergetika
  • 11B/9. épületfizika
  • 11B/11. épületszerkezet
  • 11B/12. geotechnika, mélyépítés
  • 11B/14. tartószerkezet (statika)
  • 11C/1. ingatlan-értékbecslés
  • építésgépesítés
  • építéstechnológia
  • 12/1. nyomszakértés
  • 12/2. okmányszakértés
  • 12/3. fegyverszakértés
  • 12/4. írásszakértés
  • 12/5. ujjnyomatszakértés (daktiloszkópia)
  • 12/6. forenzikus vegyészet
  • 12/7. forenzikus fizika
  • 12/8. forenzikus geológia
  • 12/9. forenzikus botanika
  • 13/2. hangtechnika
  • 13/3. audiovizuális média területén végzett tartalomszerkesztés és -előállítás

A Kormány az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény szerinti arcképelemző tevékenységet végző szervként az NSZKK-t jelölte ki, ezzel a korábban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál (KEKKH) működő tevékenység integrálása történt meg.

Az NSZKK a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény szerinti szakértői nyilvántartó szerv, valamint a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szerv.

A bírák és a bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 1/1999. (I. 18.) IM-EüM együttes rendelet alapján a vizsgálatot és felülvizsgálatot az NSZKK állományába tartozó, e feladatra az igazságügyi miniszter által kijelölt általános igazságügyi orvos, pszichiáter, valamint pszichológus szakértők végzik.

Az NSZKK továbbá szaktanácsadóként poligráfos vizsgálati tevékenységet végez, továbbá részt vesz a bűnügyi technikai tevékenység tudományos megalapozásában.

Az NSZKK kiegészítő tevékenységként alkalmazott kutatást folytat a hatás- és kompetenciakörébe tartozó szakterületeken annak érdekében, hogy a tudomány mindenkori állásának megfelelő, megalapozott szakvélemények elkészítéséhez szükséges szakmai háttér álljon rendelkezésre.

Az NSZKK tevékenységét meghatározó főbb jogszabályok

  • a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról szóló 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet
  • az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény
  • a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet
  • az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény
  • az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
  • a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
  • a bírák és a bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 1/1999. (I. 18.) IM-EüM együttes rendelet

Az NSZKK humánerőforrása

Az NSZKK 637 fő alkalmazottat foglalkoztat, amely létszámból 222 fő igazságügyi szakértő, 41 fő szakértő-jelölt. A dolgozók az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szerinti igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban látják el feladataikat, az állomány kisebb része a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény alapján vezényléssel, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazott jogviszonyban dolgozik az NSZKK-ban.