SZERVEZET ÉS TEVÉKENYSÉG
AZ NSZKK LÉTREHOZÁSA
Az NSZKK 2017. január 1-jén két szakértői intézmény – a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet és az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek – összeolvadásával jött létre, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról szóló 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján.
AZ NSZKK JOGÁLLÁSA
- a Kormány által alapított központi költségvetési szerv;
- igazságügyi szakértői intézmény;
- az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó egyéb igazságügyi szerv
- önálló belügyi szerv.
AZ NSZKK IRÁNYÍTÁSA
Az NSZKK-t – az Iasz-ban és a Korm. rendeletben meghatározott kivételekkel – a belügyminiszter irányítja.
1) A BELÜGYIMINISZTER JOGKÖREI
- a főigazgató kinevezésének és felmentésének jogát az igazságügyért felelős miniszter javaslatának figyelembevételével gyakorolja;
- az NSZKK szervezeti és működési szabályzatát az igazságügyi miniszter egyetértésével hagyja jóvá;
- az NSZKK igazságügyi szakterületeinek törvényességi ellenőrzését az igazságügyi miniszterrel bevonásával gyakorolja;
- az NSZKK bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodásának rendszeres figyelemmel kísérését, a költségvetés tervezését az országos rendőrfőkapitány közreműködésével látja el.
2) AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY JOGKÖREI
- az igazságügyi miniszter véleményének kikérésével az NSZKK gazdasági vezetőjének kinevezése, felmentése;
- az igazságügyi szakterületek tekintetében az igazságügyi miniszter bevonásával – egyébként önállóan – az NSZKK tevékenységének szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése;
- jogszabályban meghatározott esetekben az NSZKK döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása;
- egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésre vagy mulasztás pótlásra;
- az igazságügyi szakterületek tekintetében az igazságügyi miniszter bevonásával – egyébként önállóan – jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés;
- az NSZKK főigazgatójával kapcsolatos – más vezető hatáskörébe nem tartozó – munkáltatói jogkörök gyakorlása.
AZ NSZKK VEZETÉSE ÉS HUMÁNERŐFORRÁSA
Az NSZKK-t főigazgató vezeti, tevékenységét főigazgató-helyettesek segítik. Az általános munkáltatói jogköröket az NSZKK alkalmazottai felett a főigazgató gyakorolja.
Az NSZKK a 744 rendszeresített státuszán 636 fő igazságügyi alkalmazottat foglalkoztat 2024. december 1-jén.
E létszámból 2024. december 1-jén:
- 232 fő igazságügyi szakértő;
- 18 fő szakértőjelölt.
1 ) IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI FELADATOK
Az NSZKK alaptevékenységként – mint igazságügyi szakértői intézmény – igazságügyi szakértői tevékenységet lát el, valamint teljesíti az ahhoz kapcsolódó igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi és nyilvántartási feladatokat.
A vonatkozó jogszabály és az alapító okirat szerint ellátott szakértői tevékenységek:
ADÓ-ÉS KÖNYVSZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
- adó-és könyvszakértői vizsgálatok (adószakértői, járulékszakértői, könyvszakértői, pénz-és tőkepiaci szakértői vizsgálatok)
DAKTILOSZKÓPIAI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
- ujjnyom-tenyérnyom vizsgálata (daktiloszkópia)
FIZIKAI ÉS KÉMIAI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
- forenzikus fizikai vizsgálat
- forenzikus vegyészeti vizsgálat (ideértve a toxikológiai és az áruminőségi vizsgálatok kivételével az öngyulladással és egyéb tűzesettel kapcsolatos vegyelemzést)
- tűzvizsgálat: tűzveszélyes folyadékok, ásványolaj származékok, bűnjelről származó tűzveszélyes és ásványolaj-származék maradványok, égésmaradványok laboratóriumi vizsgálata
- kémiai anyagok analitikai vizsgálata
- szén-monoxid vizsgálat
- mikromaradványok vizsgálata
FORENZIKUS GEOLÓGIAI ÉS BOTANIKAI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
- forenzikus geológiai vizsgálat
- forenzikus botanikai vizsgálat
GENETIKAI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
- DNS vizsgálat
- haj-szőr vizsgálat
- testváladék vizsgálat
- csontvázlelet alapján történő személyazonosítás
KÁBÍTÓSZER-VIZSGÁLAT SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
- kábítószer szubsztancia alapú vizsgálata
KLINIKAI PSZICHOLÓGUSI ÉS ELMESZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
- pszichológiai vizsgálat
- pszichiátriai és igazságügyi elmeszakértői tevékenység
KRIMINALISZTIKAI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
- büntetőeljárás során írásszakértői vizsgálat
- a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete kizárólagos hatáskörébe nem tartozó iratok okmányszakértői vizsgálata
- fegyver-és lőszerszakértői vizsgálat
- lőfegyverrel elkövetett bűncselekmény esetén az ismeretlen lőfegyverek, töltényhüvelyek és lövedékek azonosítási vizsgálata
- nyomszakértői vizsgálat
- tárgy fénykép alapján történő azonosítása
- személy fénykép alapján történő azonosítása
- vérfolt vizsgálat
MŰSZAKI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
- gépjármű balesetek vizsgálata és a közlekedési bűncselekmények szakértése
- építésügyi szakértői vizsgálatok
- informatikai szakkérdések vizsgálata
- hangtechnikai vizsgálat, beszéd-és hangazonosítás
ORVOSSZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
- igazságügyi boncolás
- hatósági boncolás
- ismeretlen személyazonosságú halottak boncolása
- büntetőeljárás során orvosszakértői tevékenység
- diatóma vizsgálat
- szövettani vizsgálat
- vérfolt vizsgálat
- csontvázlelet alapján történő személyazonosítás
TOXIKOLÓGIAI ÉS VÉRALKOHOL-VIZSGÁLAT SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
- igazságügyi boncolásból származó minták, egyéb biológiai minták megerősítő vizsgálata
- biológiai minták toxikológiai vizsgálata
- anyagmaradványok, minták toxikológiai vizsgálata
- mérgező hatású anyaggal történt emberi mérgezési esetek szakkérdései
- véralkohol-vizsgálat
- testváladék vizsgálat
2 ) AZ NSZKK TOVÁBBÁ
- a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok szakértői nyilvántartó szerve - ideértve az eliminációs nyilvántartás kezelését is -;
- a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szerv, továbbá a vétlen nyomszennyezés kizárása érdekében mintavétellel érintett személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szerv;
- a körözési nyilvántartási rendszer szakértői nyilvántartó szerve, valamint az eltűnés miatt körözött személyek, az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak, valamint az ismeretlen holttest vagy holttestrész DNS-profiljának meghatározására jogosult szerv;
- teljesíti a nemzetközi kötelezettségből eredő adattovábbítási kötelezettségét, részt vesz a szakértői tevékenységgel és a szakértői nyilvántartással kapcsolatban az európai uniós tagságból eredő feladatok végrehajtásában;
- szaktanácsadóként arcképelemző tevékenységet lát el, valamint halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenységet végez szakértőként;
- biztosítja a bírák pályaalkalmassági vizsgálatához szükséges személyi és tárgyi feltételeket;
- a rendelkezésére álló kapacitás kihasználását célzó alkalmazott kutatást folytat a hatás- és kompetenciakörébe tartozó szakterületeken;
- felkérés alapján részt vehet a szakmai, illetve a kriminalisztikai képzések, továbbképzések megtartásában;
- elbírálja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges, nem szakértőjelöltként megszerzett szakmai gyakorlat szakirányú jellegét igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelmeket kriminalisztikai területen, és a feltételek fennállása esetén kiállítja a hatósági bizonyítványt.
AZ NSZKK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
AZ NSZKK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE ÉS A SZAKIRÁNYÍTÁS
Az NSZKK az igazságügyi szakértői tevékenységét 9 központi intézetben és 11 területi intézetben látja el.
- A központi szakértői intézetek szakirányítást gyakorolnak a területi intézetek szakértői felett.
- Az NSZKK regionális kábítószer vizsgáló hálózata (Budapest, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged és Veszprém) az NSZKK Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet irányításával működik, a laboratóriumok elhelyezése elkülönül az adott megyében működő NSZKK területi intézetétől.
- Az NSZKK Pécsi Intézetnek külön kirendeltsége is van (Szekszárd).
- Az NSZKK néhány szakértője a területi intézetektől eltérő városokban, különálló elhelyezéssel látják el feladataikat, irányításukat a központi intézetek látják el.
AZ NSZKK TEVÉKENYSÉGÉT MEGHATÁROZÓ FŐBB JOGSZABÁLYOK
- a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról szóló 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet;
- az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény;
- a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet;
- az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet;
- az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény;
- az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről 9/2006. (II. 27.) IM rendelet;
- a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény;
- a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény;
- az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény;
- a bírói pályaalkalmassági vizsgálatról szóló 6/2020. (V. 25.) IM rendelet;
- az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételhez szükséges szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás részletes szabályairól szóló 418/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet.