Visszaélés bejelentés ügyintézése

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) 30. § (1) bekezdése a) és alpontja szerint az állami szervek - így az NSZKK is - belső visszaélés-bejelentési rendszert kötelesek működtetni.

Kik tehetnek visszaélésre vonatkozó bejelentést
(Panasztörvény 20. § (2) és (3) bekezdés)

az NSZKK valamennyi igazságügyi szolgálati jogviszonyban, vagy az NSZKK-val szerződéses jogviszonyban álló személy (foglalkoztatott);
az NSZKK-val korábban már megszűnt, korábban jogviszonyban álló személy (volt foglalkoztatott),
az NSZKK-val foglalkoztatásra (szerződéses jogviszonyra) irányuló jogviszonyt létesíteni tervező olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás már megkezdődött;
az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha az NSZKK-val szerződéses kapcsolatban áll vagy aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött vagy a szerződéses kapcsolata megszűnt
az NSZKK-val szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve a megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;
az NSZKK-nál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes; vagy aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött vagy a szerződéses kapcsolata megszűnt

Milyen ügyben lehet visszaélés bejelentést tenni
(Panasztörvény 20. § (1) bekezdés)

Az NSZKK belső visszaélés-bejelentési rendszerében jogellenes vagy jogellenesnek vélt, feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Ilyenek különösen:

munkahelyi visszaélés, megvesztegetés, kenőpénz, hálapénz;
munkahelyi megtorlás, a foglalkoztatási jogviszony megszüntetése, illetmény megvonás vagy csökkentés, szabálytalan foglalkoztatás;
zaklatás, diszkrimináció, rasszizmus, szexuális zaklatás, fenyegetés, megfélemlítés;
munka- és egészségbiztonsági körülmények és környezetvédelmi visszaélés;
tisztességtelen pályázat, verseny;
tisztességtelen szerződéses feltételek;
üzleti és szakmai titok megsértése.

Kire lehet bejelentést tenni

Bejelentéssel érintett személy az NSZKK valamennyi azon foglalkoztatottja lehet, aki az NSZKK alkalmazottja, vagy vele az NSZKK képviseletére vagy a nevében történő eljárásra jogosított szerződéses kapcsolatban áll, akinek magatartása, mulasztása a bejelentésre okot adott, illetve a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezik.

A visszaélés-bejelentési rendszerben történt bejelentések visszaigazolási határideje
(Panasztörvény 22. § (1) bekezdés)

Az írásbeli bejelentés kézhezvételétől (tértivevény átvételét követő nap, belső elektronikus érkeztetést követő nap, személyes átvételt követő nap) számított 7 napon belül a belső visszaélés-bejelentést kivizsgáló vezető visszaigazolást küld a bejelentő számára.

A visszaélés-bejelentés kivizsgálásának határideje
(Panasztörvény 22. § (2) bekezdés)

A belső visszaélés-bejelentést kivizsgáló vezető a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül kivizsgálja.

A visszaélés-bejelentés vizsgálati határidejének meghosszabbítása
(Panasztörvény 22. § (3) bekezdés)

Különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett a belső visszaélés bejelentést kivizsgáló vezető (az NSZKK főigazgatójának jóváhagyásával) meghosszabbíthatja. Ennek várható időpontjáról, a hosszabbítás indokairól a kivizsgálást végző vezető a bejelentőt tájékoztatja.
A kivizsgálás meghosszabbított határideje és a kivizsgálás eredményének közlése a 3 hónapot nem haladhatja meg.

Mikor mellőzhető a kivizsgálás
(Panasztörvény 22. § (6) bekezdés)

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, amennyiben:

a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette;
a bejelentést nem az arra jogosult személy tette meg (Panasztörvény 20. § (2) és (3) bekezdése);
a bejelentést ugyanazon bejelentő személy által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú a bejelentés;
a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Rosszhiszemű bejelentések esetén történő eljárás
(Panasztörvény 6. § (4) bekezdés)

Amennyiben az NSZKK számára nyilvánvalóvá válik, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt, és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, a bejelentő személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadja.
Amennyiben alappal valószínűsíthető, hogy a bejelentő másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, a bejelentő személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve a lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

Tájékoztatás a kivizsgálás eredményéről
(Panasztörvény 24. §)

A belső visszaélés-bejelentést vizsgáló vezető a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedéséről bejelentőt írásban tájékoztatja.
Az írásbeli tájékoztatást mellőzni lehet, ha a belső visszaélés-bejelentést vizsgáló vezető az előzőkről a bejelentőt szóban tájékoztatta és a bejelentő a tájékoztatást tudomásul vette.

Adatkezelési tájékoztató

A visszaélés bejelentő személy adatainak kezelésére a Panasztörvény 21. §, 26. §, 27. §, 49. § előírásai kerülnek alkalmazásra.